Bánffy-kastély, Válaszút

  • Műemlékvédelmi kód:
  • CJ-II-a-A-07742
  • cím:
  • Válaszút (Răscruci), Fő u., 484. sz.
  • datálás:
  • XVIII. század vége, 1875-1887
  • Tulajdonosi forma:
  • köztulajdon
  • ownership:
  • public property

A kastély az 1848–49-es forradalomban nagyon megrongálódott udvarház felújításából született, amelyet 1859 előtt kezdték újjáépíteni, az új tulajdonos, br. Bánffy Albert megrendelésére. Mivel a Bánffy Ádám féle átépítés során az egykori alapfalakat alig változtatták meg, a leltárakat és a jelenlegi alaprajzot összehasonlítva meg tudjuk határozni, milyen volt a kastély térbeosztása a 19. század elején.

A kastély 1848–49-es forradalomban nagyon megrongálódott udvarház felújításából született, amelyet 1859 előtt kezdték újjáépíteni, az új tulajdonos, br. Bánffy Albert megrendelésére. A báró 1870-ben újabb javításokat végeztetett az udvarházon Kerekes Márton építésszel. Br. Bánffy Albert és Esterházy Ágnes fia, br. Bánffy Ádám (1847–1887) ugyanebben az évben vette el feleségül Wesselényi Máriát és a válaszúti kastélyba költöztek. Br. Bánffy Ádám nevéhez fűződik a kastély legjelentősebb átépítése, amely során a korábbi épületre emeletet húztak, és kialakították a mai képét is meghatározó eklektikus homlokzatokat. A kerti homlokzat átépítés előtti állapotát egy Kelemen Lajos által közölt régi festmény mutatja be, amelyen egy földszintes, manzárdtetős épület látható, középrészében az emeleti nagy teremmel. 1885–86-ban elkészültek az emeleti szobák és a díszes lépcsőházat magába foglaló csarnok, majd a csarnok felülvilágítóját alakították ki. A nagyszabású munkálatok során a helyiségek burkolatai és az asztalosmunkák teljesen kicserélődtek, majd kialakították a kerti homlokzatot. A kastély külső és belső átalakítása 1887-ig tarthatott. Az építkezésnél egy bizonyos Horváth Lajos kolozsvári építész működött közre. Egy fennmaradt összeírásból kiderül, hogy az építési költségek legnagyobb részét (34.227 forintot) az épület díszfaburkolata emésztette fel, szemben például a 28.711 forintos kőműves munkálatokkal. A kastélyt 1887-ben Bánffy Ádám fia, br. Bánffy Albert (1871–1945) vette át, aki későbbi feleségével, Montbach Saroltával a XX. század elején kibővíttette a kastélyparkot és kialakított néhány manzárdszobát a felső emeleten, az utcára néző homlokzat elé pedig portikuszt építtetett.

Két főhomlokzata van a kastélynak: a nyugati, kevésbé díszes homlokzat az útra néz, a keleti homlokzat a park felé. A két főhomlokzat hasonló kiosztású (aa-aa-AAA-aa-aa), a rizalitok sarkai armírozással vannak kiemelve. A két vakolatsávos felületű oldalrizalit kéttengelyes, földszinti ablakai szegmensívesek, záróköves vakolatkerettel, az emeleti ablakok egyenes záródásúak. Az összekötő szárnyak szintén kéttengelyesek, a földszinten szegmensíves, az emeleten egyenes záródású, záróköves kerettel ellátott ablakokkal. A középrizalit háromtengelyes, emeletén három záróköves, félköríves ablak található, amelyeket kompozit fejezetes pilaszterek választanak el egymástól. Az ablakok felett gazdagon profilált párkányzat, majd timpanon helyezkedik el. Az utcai homlokzaton a középrizalit előtt toszkán pilléres bejárati előcsarnok található, innen egy XIX. századi díszítő asztalosmunkával ellátott ajtó vezet a díszlépcsőházba. A homlokzatra a XX. században még két ajtónyílást vágtak, a déli rizaliton lévőn keresztül jutunk az utólagosan kialakított beton lépcsőházba. A XIX. század 80-as éveiben kialakított neoreneszánsz-eklektikus jellegű kerti homlokzat gazdagabb kiképzésű. E homlokzat közepén egy földszinti terasz áll, amelyre két széles, félköríves lépcsőkar vezet fel, a terasz fölött egy bábos korlátos emeleti erkély található, amely nyolc toszkán oszlopra támaszkodik. A középrizalit lezárása is díszesebb mint az utcai homlokzat esetében: az ablakokat szegélyező pilaszterek fejezetei is dekoratívabbak, fölöttük virág- és szalagmotívumos párkány húzódik, a timpanont fogazatos, tojássoros és konzolos fríz keretezi. A kerti homlokzat timpanon-mezejében láthatóak a kastélyt átépíttető Bánffy Ádám és felesége, Wesselényi Mária családi címerei. A kastély oldalhomlokzatai hasonlítanak egymásra, mindkét szinten négy-négy ablak helyezkedik el, a földszintiek szegmensívesek, záróköves vakolatkerettel, az emeleti négy ablaknyílás pedig egyenes záródású. Az északi homlokzaton található a széles, félköríves pincelejárat.

A kastély háromszintes (pince, földszint, emelet), a tetőzet alatt manzárdszobák is találhatóak. Az épület téglalap alaprajzú, egy középrizalit és a sarkain egy-egy oldalrizalit ugrik ki az épülettömbből, ezeket manzárdtetők hangsúlyozzák. Az utcai homlokzaton a középrizalithoz négyzetes, földszintes portikusz tapad, a kerti homlokzaton oszlopok által tartott emeleti erkély. A földszint egykori beosztásáról már a XIX. század eleji inventáriumok is tájékoztatnak. Mivel a Bánffy Ádám féle átépítés során az egykori alapfalakat alig változtatták meg, a leltárakat és a jelenlegi alaprajzot összehasonlítva meg tudjuk határozni, milyen volt a kastély térbeosztása a XIX. század elején. A pinceszinthez hasonlóan a két sarokrizalitban három-három helyiség kapott helyet, közöttük húzódott észak-déli irányban három terem, ezektől nyugatra, az épület középrészében egy nagyobb ambitus (gang) és pár kisebb helyiség volt. 

Tulajdonviszony: a Kolozs Megyei Tanács tulajdonában van.

Hogyan juthat ide?

Hogyan juthat ide?



Linktár