Wesselényi-kastély, Hadad

  • Műemlékvédelmi kód:
  • SM-II-a-B-05313
  • cím:
  • Hadad (Hodod)
  • datálás:
  • XVIII. század
  • stílus:
  • barokk
  • tulajdonforma:
  • magántulajdon

A hadadi kastély a XVIII. század hatvanas éveiben, a barokk előretörésének abban a szakaszában kezdett épülni, mikor a hajdan fenntartással fogadott új stílus Erdély minden részén megotthonosodott. A század második felében a gazdasági és politikai élet viszonylagos konszolidálásával Erdély szerte lázas építőtevékenység bontakozott ki a diadalmaskodó barokk elvei szerint és részletformáinak alkalmazásával.

Míg a század elejét főleg a régi épületek új szellemben fogant átalakítása, modernizálása jellemezte, a század második felében már vidéken is egyre-másra jelentek meg a barokk alaprajzú új kastélyok és udvarházak. Közöttük a hadadi az egyik legkorábbinak tekinthető. Szerencsére a Wesselényi család levéltárában az építés iratait csaknem hiány nélkül megtalálhatjuk; így módunk nyílik a munka egész menetét figyelemmel kísérni, s az építésben részt vevő mesterek kilétét megállapítani.

A hadadi barokk kastély a falu közepe táján, a települést keresztülszelő országút mellett, téglalap alaprajzon épült fel, s homlokzattal az udvar felé néz. Utcai frontja előtt virágoskert van. Az udvarra szolgáló bejáratot kétfelől magas posztamenseken álló késő-barokk stílusú vázák díszítik. Északi 9 tengelyes főhomlokzatát két egytengelyes sarokrizalit és egy alig kiemelkedő 3 tengelyes középrizalit tagolja, fő tengelybe eső bejárattal. Az egyforma kiképzésű ablakokat fejezet és lábazat nélküli lizénák választják el egymástól. A középrész előtt erősen kiugró, 4 pilléren nyugvó, nyomott árkádíves portikusz áll, az ívek felett tetőig nyúló, magas, tömör fal - 171 résszel, a pilléreken fejezet és lábazat nélküli lizénákkal. A portikusz három frontális árkádíve közül az első és a harmadik tömör mellvédes. A középső, a délre néző utcai homlokzat szintén 9 tengelyes. Ezt a két 1 tengelyes sarokrizalit és a 3 tengelyes, erősen kiugró, félköríves alaprajzú középrizalit teszi mozgalmassá és az épülethez kapcsolódó két oldalív bejáratul szolgál, előttük 3-3 lépcsővel. Az épület lekerekített sarkait lizénák fogják közre. A tető alatt gazdag ereszpárkány húzódik. Az épületet körülölelő lábazati párkány szintén igen erőteljes. A kastély belső térbeosztása híven őrzi az eredeti állapotot. A helyiségek két-, illetőleg hárommenetesen sorakoznak egymás mögött. A meghitt hangulatú, intim szobák kolostor-, illetőleg tükörboltozatúak, egyszerű párkányzattal. Az impozáns hatású ovális dísztermet stukkódíszes kupola zárja le. A nagyteremben és az előtérben faragott kandalló áll. Az ajtószárnyak és bélletek tükrei késő-barokk keretezésűek. A szürke palával borított, magas manzárdtető a rizalitoknak megfelelően több részre tagolódik. A tető csúcsait XVI. Lajos stílusú bádogurnák díszítik.

A hadadi kastély a későbbiek folyamán nem volt nagy hatással a kastelyépítészet alakulására. Nem is találunk hozzá túlságosan közel álló alkotást. A részletformáit továbbvivő mesterek tevékenysége, valamint az építéstörténetéből leszűrhető általános tanulságok révén mégis fontos szerepet töltött be az erdélyi barokk történetében. Polgármesteri hivatal működött benne, majd iskola és könyvtár, jelenleg magántulajdonban van.

Hogyan juthat ide?

Hogyan juthat ide?



Linktár