Ugron-kastély, Fiatfalva

  • Műemlékvédelmi kód:
  • -
  • cím:
  • Fiatfalva (Filiaș)
  • datálás:
  • XIX. század
  • tulajdonforma:
  • magántulajdon

A ma is álló épületet 1817 körül Mikó Miklós építtette, a fiatfalvi emlékezet szerint: „a nagy éhségkor, négykrajcáros napszámokkal.” Ugyanaz a Mikó Miklós, aki tíz évvel későbben az oltszemi (Kovászna megye) Mikó-kastélyt is felépíttette. Mikó Miklós unokája gróf Mikes Miklós a fiatfalvi kastélyt 1855-ben eladta Zakariás Antal bányavállalkozónak. 220 év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de nem lakta. Ábrahámfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája 1866-ban vásárolta meg 40.000 forintért. Az ő leszármazottai örökölték és utóbb vissza is kapták a ma Ugron-kastély néven ismert tulajdont.

 

A kastély a Nagy-Küküllő völgyében fekvő, ma Székelykeresztúr részét képező Fiatfalva nyugati felén épült, egy már a 16. században meglévő udvarház helyén. Ennek a korai udvarháznak lakói a Fiatfalván birtokos Geréb család tagjai, akik közül elsőként Geréb Györgynek a neve merül fel, amikor 1588-ban 300 forintot érő, nagyobb mennyiségű fát vágat ki és szállíttat Fiatfalvára, valószínűleg az udvarház vagy a hozzátartozó gazdaság építése, bővítése céljából. Egy 1590-ben lefolyt perről szóló oklevél tanúsága szerint Geréb Györgyöt „fazék és kemence csinálással” jobbágyként szolgálta a mázas technikát is jól ismerő és alkalmazó keresztúri Fazakas Lukács. Gazdája, Geréb Görgy éppen azért fogta perbe 1590-ben, mert nem akart tovább szolgálatában maradni. 1602-ben, amikor Básta György Rudolf császár és király hűségére feleskette a székelységet, Fiatfalván egyedüli nemesként Geréb Andrást említik, aki később, mint Bethlen Gábor megbecsült vitéze és testőrségének kapitánya 1625-ben a leomlott udvarházat kőből, vár alakjában újraépítette. Amikor Geréb András utódot nem hagyva maga után meghalt, a birtok a kincstárra szállt, ám Fiatfalva a hozzátartozó kastéllyal együtt hamarosan új adományozás alá kerül. 1628-ban Bethlen Gábor siménfalvi ifjabb Székely Mózes étekfogó mesternek, a fejedelem Székely Mózes fiának adományozta a birtokot, amely Brandenburgi Katalin, majd I. Rákóczy György adományozásai folytán újabb részjószágokkal bővült.

1635-ben Székely Mózes hűtlensége miatt a kastély ismét a kincstárra szállott, I. Rákóczy György azonban újból magánkézbe adta, főlovászmesterének és tanácsosának, Marosszék kapitányának, Brenhidai Huszár Mátyásnak, akinek apja a Dunántúlról származott Erdélybe. Huszár Mátyás megjelenésével a kastély sorsa egy időre megállapodott, ám az elkövetkezendő évszázadokban számos családi perlekedésnek lett tárgya. Huszár Mátyás két leánya közül (Margit és Borbála) Huszár Borbála Torma Görgyné örökli a kastélyt. Ennek második férje, Hidvégi Nemes János, Háromszék főkapitánya, híres diplomata és naplóíró, akivel 1676. februárjában a fiatfalvi kastélyban tartják lakodalmukat. A Nemes Jánossal kötött házasság révén a birtok a Nemes család tulajdonába kerül. Nemes János 1679-ben meghalt, két fia, Mátyás és Dénes, kiknek anyjuk után Torma ágon féltestvéreik is voltak, öröklik a kastélyt. A 17. század második feléből nincs adatunk arra, hogy a kastélyon építkeztek volna. Huszár Borbála halála után, a Torma és Nemes örökösök perlekedései miatt a sok gazda közt csak romlott a kastély állapota. Hermányi Dienes József, a későbbi híres nagyenyedi pap és emlékíró 1718 tavaszán Fiatfalván tett látogatása alkalmából említi, hogy a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta. Helyreállításán azonban már korábban dolgozhattak, mert az egykori, udvari templomnak ma is meglévő stukkós boltozatán láthatóak az építtető Nemes Domokos évszámos névbetűi. Az öröklődést Nemes Domokos testvérének, Nemes Mátyásnak ágán követhetjük nyomon: A kastély Mátyás egyik lányának, Nemes Klára gróf Bethlen Sámuelné (1719-1800) tulajdonába került, miután a Torma-rokonoktól és a testvérektől is megvásárolta a részükre jutottakat. Amikor az örökség Nemes Klára egyetlen lányára, báró Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára (1751-1804) száll, tisztázott a kastély és a hozzá tartozó birtok jogállása, ám Julianna Wesselényivel kötött, első házasságából származó gyermekei és második férje, Haller Antal újabb pereskedést szakasztanak az örökségre Julianna halála után. A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi kastélyt Wesselényi Orsolya Mikó Istvánné kapta. Róza nevű lánya gróf Mikó Miklósné lett.

Hivatkozás: Ibolya, SÁNDOR-ZSIGMOND, A FIATFALVI KASTÉLY ÉS LAKÓINAK ÉLETMÓDJA EGY 1805-ÖS CONSCRIPTIO ALAPJÁN, Acta Siculica 2009, 605–622

Hogyan juthat ide?

Hogyan juthat ide?



Linktár