Endes Miklós kúria, Csíkszentsimon

  • Műemlékvédelmi kód:
  • HR-II-m-A-12968
  • cím:
  • Csíkszentsimon (SÂNSIMION), 229 sz.
  • datálás:
  • XIX. század
  • tulajdonforma:
  • köztulajdon

A 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Különlegességnek számít a kúria udvarán található hársfa, amely becslések szerint 400 éves lehet.

Az Endes-családban volt jogakadémiai tanár Kolozsváron, lófő nemes, aljegyző, királyi táblabíró. Érdemes megemlíteni közülük Endes Györgyöt. Története az 1694-es tatárbetöréshez kötődik. Látva felesége, Bors Anna fogságba esését, előjött biztos menedékéből, és önként vállalta a rabságot, csakhogy élettársa mellett maradhasson. A történet a házastársi önfeláldozás és hűség szép példája. Endes Árpád hadnagy, majd századparancsnok a segesvári csatában esett el. Édesanyja, Endes Miklósné, a csata lezajlása után az osztrák parancsnoktól, Lüders tábornoktól, engedélyt kért és kapott fia holttestének felkutatására. Az édesanya fáradozása sikertelen maradt, fia eltűnt. A család neves leszármazottja Endes Miklós, aki 1934-ben megírta Csík-, Gyergyó- és Kászonszék történetét 1918-ig, egyik legdokumentáltabb mű a címben szereplő vidékekről. Az Endes József őrnagy vezényelte zászlóalj Bem oldalán harcolt. A segesvári csatától úgy szabadult meg, hogy Bem az ütközet előtti napon Kőhalomra küldte a vidék szemmel tartására és Gál Sándor segítségére. A szabadságharc bukása után előbb halálra, majd 12 évi várfogságra ítélték. 1852-ben kegyelmet kapott. Halála után, 1906-ban szülőfalujában temették el.

A kúria feljavított épületében jelenleg óvoda működik, az általános iskola pedig Endes József nevét viseli. Emlékét a kúria épületének homlokzatán emléktábla őrzi a következő szöveggel: Ebben az épületben született, élt és halt meg ENDES JÓZSEF honvédőrnagy – 1811-1806 – az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse.

Hogyan juthat ide?

Hogyan juthat ide?



Linktár