Bánffy-kastély, Mezőörményes

  • Műemlékvédelimi kód:
  • BN-II-a-A-01724
  • cím:
  • Mezőörményes (Urmeniș), 206 sz.
  • datálás:
  • XVII. század

Az új, emeletes épület egy korábbi, sövényből font, tapasztott falú, tornácos, földszintes udvarház helyén épült 1639–1641 között. Tervezője és a munkálatok felügyelője a gyulafehérvári és a sárospataki fejedelemi építkezéseknél is tevékenykedő Fundáló Mátyás gyulafehérvári mester. Az építész mellett név szerint ismerjük az itt dolgozó, besztercei származású Kőműves Simon és Kőműves János nevű kőművesmestereket is.

Mezőörményes Maros megyében, a Szászrégent Kolozsvárral összekötő műút mellett található. A 14. század elején már létező település 1638-ban I. Rákóczi György tulajdonába került, aki miután ezt az örményesi–kóródszentmártoni uradalom központjává tette, új korszerű udvarház építését határozta el. Az új, emeletes épület egy korábbi, sövényből font, tapasztott falú, tornácos, földszintes udvarház helyén épült 1639–1641 között. Tervezője és a munkálatok felügyelője a gyulafehérvári és a sárospataki fejedelemi építkezéseknél is tevékenykedő Fundáló Mátyás gyulafehérvári mester. Az építész mellett név szerint ismerjük az itt dolgozó, besztercei származású Kőműves Simon és Kőműves János nevű kőművesmestereket is. Korabeli források szerint az épület téglából, kőalapokra épült, földszintjét az emelettel egy kőből készült oszlopos lépcső kapcsolta össze. A földszint szobái boltozottak voltak, az emelet szobái síkmennyezetet kaptak. Az udvarház alsó ablakait vasrácsokkal látták el, az épületet pedig fecskefarkas cserepezéssel födték be. A munkálatok 1641-re nagyrészt befejeződtek, a későbbi források már csak különböző javításokról, melléképületeken folyó munkálatokról tesznek említést. Az épület mellé az 1640-es évek végén egy újabb lakóházat emeltek a dési Kőműves András tervei alapján. Ez utóbbit 1648-ban fejezték be. Az udvarház II. Rákóczi György idején tulajdonost váltott, előbb a Barcsai, végül pedig, bonyolult birtokjogi előzmények után, a (losonczi) Bánffy család tulajdonába került. A kastélyt Bánffy Dénes 1667–1668 során korszerűsítette és felújíttatta.

A téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású, emeletes, északi, hosszanti oldalával az utcára néző, előkertes elrendezésű, kontyolt tetős épület a település központjában, a református templom szomszédságában található. Udvar felőli, 11 tengelyes déli homlokzatát mindkét szinten egy-egy egymás fölé helyezett, egyenes záródású ablakkal közrezárt 9 tengelyes, kosáríves árkádsor teszi mozgalmassá. Az árkádsorok mögött hevederekkel tagolt, csehsüveg boltozattal fedett folyosó nyílik, ahonnan a középtengelyben található kétfordulós, kőlépcsős, dongaboltozatos lépcsőházba, illetve a folyosóról nyíló szobákba lehet jutni. A földszinten kilenc kereszt- és fiókos dongaboltozatos, az emeleten nyolc síkmennyezetű helyiség található. Az épület belseje meglehetősen egyszerű kiképzésű, jelenleg üresen, elhanyagolt állapotban található, az eredeti berendezés illetve díszítés részleteiben sem maradt fenn. Az épület alatt húzódó pincét dongaboltozat fedi. A kastély homlokzatai azonos kialakításúak, a műkőburkolattal fedett magas lábazati párkány, a vakolatból kialakított, a földszintet az emelettől elválasztó övpárkány, és a többszörösen profilozott koronázópárkány az épület egészén körbefut, a sarkokat pedig armírozás díszíti.

Függőlegesen a homlokzatokat szabályos rendben elhelyezett, egyenes záródású, barokk jellegű, egyszerű illetve füles kőkeretet imitáló vakolatdíszítéssel keretelt ablakok, illetve az ezeket közrefogó lizénák tagolják. Ez utóbbiak a kastély északi, utca felőli homlokfalát 15, a két rövidebb homlokfalát pedig 4 mezőre osztják. A kastély keleti homlokfalának északi tengelyében nyílik a pincelejárat. A faragott részletek közül meg kell említenünk az emeleti ablakok könyöklőpárkányait, és az emeleti folyósón, a lépcsőház jobb oldalán található másodlagos elhelyezésű, befalazott reneszánsz kőkeretet. Az omladozó vakolat alól számos, a téglafalba beépített faragott kő tűnik elő. Ugyancsak kőből készült a téglaépület alapozása, a déli oldal főtengelyében nyíló főbejárat kőlépcsője és az árkádok pilléreinek lábazati része is. A kastélytól nyugatra, rá merőleges tengellyel húzódik a téglány alaprajzú, egyszintes, alápincézett, kontyolt tetővel fedett, téglából épült gabonás. Bejárata a kastély felőli, nyugati, héttengelyes, hosszanti oldalának középtengelyében nyílik, fölötte négy fagerendára támaszkodó tornác emelkedik. A bejárat két oldalán három-három keskeny résablak található. A déli oldalon pincelejáró és egy nagyobb méretű, elfalazott, egyenes záródású ablak látható. Ugyancsak elfalazott nyílászáró nyomai látszanak a gabonás tagolatlan nyugati falának középtengelyében is. A gabonás északi, utca felőli homlokfalához egy újonnan épített bővítmény csatlakozik, oromfalát pedig két, a tetőtér szellőztetését szolgáló résablak töri át. A falakat megerősítő vonóvasak feltételezhetően az épülettel egykorúak, a járószint magasságában körbefutó ívek a falazat megerősítését szolgálják.

 

Hogyan juthat ide?

Hogyan juthat ide?



Linktár