• A kúriát a település birtokosai, a Huszár testvérek építtették a 19. század elején, klasszicista stílusban. Előtte angolkertet alakítottak ki. Azóta számos átalakításon ment keresztül, amelyek következtében teljesen elveszítette eredeti formáját. Ma szociális központ működik itt, rászoruló kisgyermekek számára. A legutóbbi felújítás során, egy hollandiai alapítvány segítségével átépítették az új funkciónak megfelelően. 

  • Kérdéses, hogy a Haller családnak volt-e állandó lakhelye Balázstelkén a XIX. század előtt, hiszen birtokaik zöme Doboka vármegyében volt. Gr. Haller (I.) Jenő mindenesetre a XIX. század végén Küküllővár ura is volt, és Balázstelkén mintagazdaságot tartott fenn. Valószínűleg az ő, és a felesége (gr. Haller Franciska) megrendelésére készült a dombtetőn álló, nagyméretű, eklektikus stílusú kastély.

  • A kastély a XIX. században épült, eklektikus stílusban, egy hatalmas park közepén. Szabadon álló, "T" alaprajzú épület. Fénykorában, az uradalmat óriás vadaspark övezte. Építtetője gróf Tisza Kálmán volt, s a birtok az 1900-as évekre a Tisza család központi uradalma lett.

  • A négy saroktornyos, valaha külső falakkal és sarokbástyákkal megépített várkastély romjait a Küküllőközi dombvidék területén, a mai Bún község központjától délre, 1,5 km-re, a Nagy-Küküllő egykori kanyarulatában találjuk. Kisbún már a XVI. században a Bethlen családé volt, melynek egyik tagja, Bethlen Farkas erdélyi főgenerális kezdte el a kastély építését 1617-ben.

  • A mai udvarház helyén a 18. század közepén rozzant, fából ácsolt épületek álltak. Ezt Teleki Pál és Haller Borbála újjáépíttette barokk stílusban. Ők alakították ki az udvarház négyzetes elrendezését is: hátul az 1750-52 körül újjáépített lakóépület, az első, 1760 körül épült, tornyos kapuépület, két oldalt pedig gazdasági épületek zárták le a négyszögű udvart. A kapuépületet, amelyben kápolna is volt, nappali-, később vendégháznak használták.

  • Az épület névadója, Fráter Lóránd (1872-1930) a "Nótás kapitány", Ludovika Akadémiát végzett huszártiszt volt, kapitányként szerelt le. Ezután életének sokkal ismertebb korszaka következett: a századforduló egyik legismertebb magyar nótaszerzőjeként szerzett országos hírnevet. Koncertkörútjain maga is énekesként és hegedűsként, cigánybandája élén adta elő nagy sikerű, mindenki által jól ismert műdalait.

  • Petki István 1640-ben építtette a marosszentgyörgyi reneszánsz udvarházát, mely a mai kastély helyén állott. A Máriaffy család eklektikus kastélyt építtetett a részben elromosodott, részben lebontott Petki-kastélyra, erre engednek következtetni az épületnél régebbinek látszó pincefalak.

  • A kastély eklektikus stílusú, 1880-ban épült, régen a Braunecker báró családé volt 1948-ig, amikor a kommunisták államosították. A bárótól közvetlenül törvénytelen lánya örökölte, aki időközben elhunyt, tőle vette meg a román állam, így most a polgármesteri hivatal van benne.