Az első ebesfalvi (a település régi neve) kastélyt Apafi Gergely építtette a XVI. század derekán, miután megszerezte a Bethlenek itteni birtokrészeit is. A század végétől már egyértelműen Ebesfalva az anyagilag egyre gyarapodó Apafiak birtokközpontja. A kastély virágkorát az erdélyi fejedelmi székig emelkedett Apafi Mihály idején élte.

Az erdődi vár a Bükk-hegységhez tartozó és a Szamos-síkságba benyúló, 142 méter magas dombon áll, a Homoród patak partján. A kastély romjai a legendás Drágffy családra emlékeztették a Károlyi családot, és ennek tudatában Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharc utáni békésebb periódusban újjáépítette a kastélyt, új lakóhelyet alakítva ki magának. 

A kastélyt a XX. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka (Boncza Berta) édesanyjának. Erre a sarokbástyás, földszintes építményre a mai kastély már nem is emlékeztet. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak.

A kúria a Feketeügy második teraszára épült, az épület egésze alatt bolthajtásos pince húzódik, oldalfalait vastag támfalak erősítik. Nagy István, Székely Dénes ükunokája igyekezett visszaállítani a kúria eredeti állapotát, nyári és hétvégi háznak használta. Jelenleg szállóként működik.