A kúria építtetője Végh Józef volt, a tetőcsúcs fém zászlócskáján az 1855-ös évszám olvasható. 1949-ben Végh Máriát és Miklós fiát emelték ki innen. Az 1991-es per útján való visszaszerzéskor a kúria lerombolt állapotban volt.

A négyszögletű, belső udvaros, eredetileg négy sarokbástyás épület a város szívében, főterének tőszomszédságában áll, az ötvenes évek óta a Bánáti Történeti Múzeumnak (Muzeul Banatului) ad otthont. A kétemeletes kastély délkeleti és délnyugati sarkán ma is egy-egy olaszbástya áll, északkeleti sarkán poligonális torony, egykori északnyugati tornyának már csak ásatás során tárták fel az alapfalait. Az északi (fő)homlokzat az északkeleti toronnyal és a nyugati homlokzat északi része jellegzetes historizáló, romantikus kialakítású.

A máramarosi sóbányák közül a rónaszékit művelik a legrégibb idők óta. A XV. században az itteni sóaknák Erdély egyik legnevezetesebb családjának, az Apafiaknak a birtokában voltak, akik azért, hogy külső támadások esetén az ott dolgozóknak védelmet kapjanak, ide egy kastélyt építettettek.

A komlódi kastélyépíttetése br. Wesselényi (IV.) Istvánhoz és feleségéhez, br. Daniel Polixénához kötődik, és mint a homlokzaton elhelyezett emléktábla tanusítja, 1756-ra készült el, faragványai három évtizeddel későbbiek, 1786-ból valók.